A nagy nap - part 1.

 2009.09.16. 20:00

Ez a sztori innen nézve kicsit olyan lesz, mint a Csillagok háborúja. No, nem azért mert a jövevény leginkább Yodára hasonlít, hanem nálunk is az derül ki akutan, hogy mi van éppen, aztán majd az is, hogy mi miért lett így. Tehát előbb az okozat aztán az ok. Azaz: 2009. szeptember 8-án a kavicsból ember lett.

De hogyan?

Az előző hónapok, konkrétan a nyár legkeményebb időszaka, azaz maga a nyár már igencsak kikezdte anyjuk amúgy hajóvontatásra is alkalmas kötélidegeit, az enyéimet nem különben. Izzadtunk mi amúgy is, de ő ekkora teherrel (plusz 15 kiló) az evolúció egy új, eddig fel nem fedezett fajtáját produkálta - valószínűleg Darwin is csak széttárt karokkal bámult volna bambán a kis határozójával -, önmagát egyszerűen csak pinghénnek definiálta, a pingvin és a tehén amúgy teljesen hétköznapi és jól megszokott násza után szabadon. A természet csodái, ugyebár.
Szegénynek a bőrét is kikezdte a nagy dózisban megvalósuló hormonváltozás, és mint egy kis kamasz a bőrradír reklámban, ezerrel elkezdett pattanásokat növeszteni az amúgy babafinomságú bőrére. Hát persze, ez kell egy nő önbecsülésének a legjobban ilyenkor. Nagy geci a természet azért, na. Egy idő után belenyugodott szegény, bár nehéz volt elfogadni azt a tényt, hogy egy pinghénnek pikkelyes bőre legyen. A tűzokádásig nem jutottunk el szerencsére, bár ha anyjuk pengeéles verbális képességeit nézem, igen, de ez már megszokott dolog volt eddig is, csak most a mennyiség és a tűréshatár volt más. Amúgy hozzá lehetett szokni, bár a vége felé már nagyon kikívánta magából azt a kavicsot, aki amúgy súlyra nem volt jelentős, ellenben sem hason, sem háton sem oldalt nem tudott feküdni anyjuk. Azon sem csodálkoztam volna, ha egyik reggel állva látom aludni és a jóreggelt helyett egy prüszkölést meg egy rúgást kapok. Érthető és megbocsátható szituáció lett volna, hiszen a pocaklakó miatt közel egy éve fel kellett függesztenie szokásos hétvégi lovas túráit.

Mondjuk a kötelező vágták nem maradtak el a 9 hónap alatt sem, csak éppenséggel nem a határba történtek, hanem azokba a kereskedelmi egységekbe, amelyek arra specializálódtak, hogy a szülői gondolattól megrészegült leendő anyukák és apukák akár egekbe szökő THM-kel terhelt hitelekbe verjék magukat első vagy épp soron következő porontyuk miatt, vagy havi fizetésük kétszeresét verjék el mindenféle bébiholmira. A tömött kosarak kiapasztották egy párszor a költségvetést nálunk is, kicsiben hoztuk a gazdasági válságot néhányszor. Folytköv...


 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kisfonok.blog.hu/api/trackback/id/tr711425198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása