... avagy a kiscsaj gyerexobai dekorációjának egy kicsiny részlete. Készítette Anya, Anikó és András (akiknek ezúton is hálás köszönet és egy nagy hello), azaz a három piktor, önkényes művészeti vezetőként közreműködött Apa.

Mielőtt bárki tárcsázná a GYIVI telefonszámát, ennek a tekintetnek semmi köze nincs semmiféle tudatmódosító szerhez, a gyanús szempár kizárólag a telefon késlekedő objektívjának a műve. De legalább élethű. Nem? 

Mit nekünk evőeszköz, meg hasonló hülyeségek, mikor kéznél van a legalkalmasabb eszköz, a kéz, amivel meg lehet fogni legalább 5 katonát és azt be lehet úgy helyezni a mindig éhes szájba, hogy a fele mellé menjen, azaz a vajtól felragadjon az arcra, majd egy hanyag maszatolással…

Végre megtörtént nálunk is, amit annyira irigyeltem Gazpömpöllér anyuka gyerekeinél. Nevezetesen a random alvás, amit úgy lehetne definiálni, hogy a kellő mozgásmenniység által a testben végbemenő fáradékonysági együttható miatt bárhol és bármilyen pozícióban egyik…

A halálba kergetnek az olyan alapigazságnak vélt megjegyzések az idősebbek részéről, hogy majd milyen gyorsan megnő, észre sem veszem, meg úristen már ennyi idős, hogy rohan az idő és társaik. Igen, a kiscsaj "már" egy éves, lehet ez sok, lehet ez kevés, nekünk pont…